Interjúk


“Ha akarod, akkor csak az első lépés nehéz…”

By  Last updated: 1st június 2014

Manapság egyre több helyről lehet hallani, olvasni, hogy életmódváltásra, egészséges életre törekedjünk, melynek szerves része a rendszeres testmozgás.

Ennek elkezdése rengeteg „akadályba” ütközhet, azt hiszem sokan ismerjük ezeket, pl. nincs időm, nem bírom már az edzéseket, félek, nem tudom mit sportoljak, nincs pénzem, stb. A kifogások tárháza kifogyhatatlan, pedig a sportolásra is rá lehet szokni, ahogy a sportolnijo.hu oldalon is olvasható: „Legyen a sport a szenvedélyed!”

Természetesen a sport kiválasztásánál figyelembe kell venni az életkort, az edzettségi- és egészségi állapotot. Végig kell gondolni mi az, ami szórakoztat, mert az unalmas edzés igencsak visszavetheti a lendületet. Ki kell próbálni sok mozgásformát és itt nem csak azokra a sportokra gondolok, amik divatosak és amiről azt gondolja az ember, hogy felnőtt fejjel csak azt lehet csinálni.

Szeretnék bemutatni egy egyesületet és annak három sportolóját, akik kicsit megtörik a sztereotípiát és elmondják, hogy munka és család mellett is belefér az életükbe a rendszeres sportolás.

Van Budapesten, egészen pontosan Újpesten egy küzdősport szakosztály, mely szeretettel vár minden, valóban minden korosztályt, aki mozogni szeretne és megismerni egy keleti küzdősportot. Ez az UTE (olimpiai) taekwondo szakosztálya, ahol az óvodásoktól a felnőttekig, mindenki megtalálja a sportág azon részét, mely neki való. A vezetőedző Breznai Ágnes, a klub többi edzőjével együtt azon dolgozik, hogy minél több emberrel megismertesse a taekwondo-t és próbálja bebizonyítani, hogy nem csak gyerekkorban lehet elkezdeni ezt a mozgalmas, sokszínű sportágat. Az egyesületben megtalálhatóak a küzdő versenyzők, a formagyakorlat versenyzők, azok akik majd szeretnének versenyezni és azok, akik a sport, a mozgás és a taekwondo szeretetéért járnak le.

Balázs Magdolna
Kiss József
Bozsó Sándor

A csapat három fiataljával beszélgettem, akik őszintén elmondják véleményüket a sportról, a csapatról és a változásról, amit a rendszeres sport jelent: Balázs Magdolna 52 éves, Kiss József 53 éves és Bozsó Sándor, a legfiatalabb, 48 éves. József 8 éve, míg a többiek 6 éve kezdtek taekwondozni.

Pár szóban elmondanátok mi a taekwondo?

B.M.: A taekwondo egy tradicionális harcművészet. Koreából származik, a lábbal és kézzel való küzdelem művészete. A koreaiak szerint a taekwondo gyakorlásakor, együtt fejlődik a test, a lélek és a szellem.

B.S.: A taekwondo egy küzdő sport, ami főleg  láb technikára alapul. A taekwondo jól harmonizálja az önvédelmet és a mozgást. Meg tudja magát védeni az ember, ha szükséges.

K.J.: Saját szavakkal elég nehéz leírni, mi a taekwondo, a lábbal és kézzel végzett harc művészete. Valaki egyszerűen repülő karaténak nevezi a rengeteg ugró rúgás miatt, és valóban a legjellemzőbb a lábtechnika olyan mérvű túlsúlya, mint egyik más harcművészetben sem. Ez teszi olyan érdekessé, látványossá és elegánssá, amihez csak a kungfu és az aikido hasonlítható.

Hogyan kerültél ide?

B.M: A párom, Zámbó Sándor (aki az UTE válogatott labdarugója volt) meglátogatta az egyik ismerősét a sportcsarnokban és benézett a dzsúdó terembe. Hazaérkezvén, nagy örömmel újságolta, hogy látott egy nagyon jó edzést. „Mamikám, elviszlek, nézd meg és ha tetszik, beíratlak.” Azóta ide járok.

B.S.: Egy általános iskolai osztálytársnőm invitált le annó az edzésre. Egyszer találkoztunk, elkezdtünk beszélgetni, aztán valahogy szóba került a sport. Ö mondta, hogy próbáljam meg a taekwondot. Jöjjek le egy edzésre, aztán, ha tetszik csináljam.

K.J: Fanni lányom 15 évesen abbahagyta a ritmikus gimnasztikát és hála egy nyelvtanfolyami animációs délutánnak, sikerült a küzdősportok felé irányítanom. Elmentünk több edzést megnézni, voltunk jiu-jitsun, kempon, kendon, a karatét már ismertük, az aikidoról meg már lemaradtunk. Egy ismerősünk ajánlotta a taekwondot, hogy az kellően női sport, így azt is megnéztük, de oda (BHSE) már úgy mentünk, hogy ki is próbálta és ott is ragadt. Két hét „türelmi időt” adtam, hogy biztosan tetszik-e neki, majd én is beálltam…ha már ott vagyok, akkor jobb csinálni, mint nézni alapon (és amúgy is vágytam már a mozgásra). Aztán 2005-ben átigazoltunk az Újpestbe.

Ismerted a sportágat előtte?

B.M.: Sosem halottam erről a sportról, nem is igazán érdekelt, hiszen én már ekkor is sportoltam. Később tudtam meg azt is, hogy a Linda című filmben, Görbe Nóra színésznő is taekwondoo-zott, így tudta eljátszani ezt a szerepet.

B.S.: A taekwondot régen, még fiatalkoromban hírből ismertem. Abban az időben, ahogy emlegetik a másik rendszerben, még gyerekcipőben jártak az ilyen küzdősportok, mint pl.: karate, kiokusynkai, taekwondo. Nem nagyon volt még ismert. Én is onnét tudtam, hogy az egyik osztálytársam taekwondozott. Hogy ITF vagy WTF?(A két világszervezet: ITF: International Taekwondo Federation, WTF: World Taekwondo Federation- ez az olimpiai sportág- a szerk.) Ezt már nem tudom.

K.J.: Nem igazán ismertem előtte, persze hallottam már róla, hiszen ki ne hallott volna Engrich Mariannról és sikereiről, de a küzdősportok szisztémájában akkor még nem sikerült elhelyeznem sehova. „Koreai karate”. Most már tudom, hogy mennyire nem az.

Emlékszel még mi volt az első benyomásod az első edzésen?

Nyújtás

B.M.: Az első benyomásom igen kellemes volt, jól éreztem magam, nem jelentett gondot az erőnlét és a lazaság sem, de azt nem tudtam, hogy a neheze még csak ezután fog következni.

B.S.: Az első edzés nagyon emlékezetes volt számomra. Ugyanis nagyon hosszú kihagyás után kezdtem újból rendszeresen mozogni. Ez kihívás volt nekem. Nem is igazából a mozgástól féltem, hanem inkább az időbeosztástól: Lesz-e időm edzésre járni? Ki tudom-e pihenni magam? Meddig bírok lejárni a munka mellett? Ami a legfontosabb volt, hogy az edzőim segítettek nekem. Próbáltak a helyes útra terelni. Mit, hogy csináljak.
Nem kiabáltak velem, hogy milyen béna vagyok. Segítettek és ez volt a legfontosabb, ami miatt itt ragadtam.

K.J.: Az első edzés előtt még azt hittem, elég jó kondiban vagyok. Ott és akkor kiderült, hogy már nem igazán. Futásnál a tüdőm akart szétszakadni (akkor még dohányoztam), lazításnál a szalagjaim, bázisgyakorlatoknál meg a koncentrációm. De olyan felüdülés volt újra szervezett keretek között mozogni, az egész testet lefárasztani, hogy mennem kellett a következő edzésre, majd az azutánira és így tovább a mai napig.

Sportoltál előtte valamit?

B.M. Előtte is sportoltam. Tizenéves koromban versenyszerűen atletizáltam, a budapesti Honvédban. Felnőtt koromban aerobikoztam. Később konditerembe jártam súlyzós edzésekre, mellette pedig futottam. A kislányomat hordtam tornaedzésekre, a Szilágyi utcai pályára ahol az atléták is edzettek. Befogadtak és ott ragadtam 8-évre (életem legjobb formájába kerültem). Közben láttam egy utcai futóversenyt és magával ragadott a hangulata, így én is csatlakoztam. Azóta is szeretek a szabadban futni, megnyugtat és kikapcsol.

B.S.: Régebben, gyerekkoromban csak iskolai tornaóra volt. Nem nagyon rajongtam érte. Na nem a mozgás miatt, hanem mert kicsi volt a tornatermünk és mindig csak kidobós volt. Aztán később elkezdtem asztaliteniszezni. Azt több évig versenyszerűen csináltam. Először az ELMŰ-nél, később ott megszűnt akkor a VÍZMŰVEK vett át minket. Olyan edzőink voltak, mint Jónyer és Klampár.
Később az Állatorvostudományi Egyetemre beiratkoztam karatézni. Akkor kezdett elterjedni az országban. Még a csapból is ez folyt. Ott olyan másfél évig voltam, mert az iskolai vizsgáim miatt nem tudtam összeegyeztetni a sporttal. Mire végeztem és “szabad” lettem, addigra megszűnt a szakosztály és mivel akkor még nem volt internet, ezért nem is tudtam, hogy hová költöztek. Aztán hosszú kihagyás következett, több mint húsz év, vagyis mostanáig nem sportoltam semmit. Munka, család, gyerek. Nem igen volt időm rá.

K.J.: Gyerekkoromban versenyszerűen úsztam, vízilabdáztam, majd az úszó és vízilabda szakosztály halódása után fociztam, azaz kapus voltam a Kazincbarcikai Vegyész SE- serdülő, ifi és felnőtt tartalék csapatában. Katonaság alatt futás, síelés és úszás volt az, aminek köszönhetően ritkán láttak egyenruhában, az egyetemi évek alatt vízilabdáztam újra. Később, irodában dolgozó felnőttként újra a focihoz kanyarodtam vissza, a Sajtó SE (Moldova Gyuri csapata) kapusa voltam BLASZ III-ban. Az edzés nélküli heti egy meccset váltotta fel a taekwondo.

Hetente hányszor jársz edzeni?

B.M.: Háromszor van taekwondo edzés, kétszer pedig súlyzózóm és futok.

B.S.: Rendszeresen járok edzésekre. Hetente 3 x van edzés. Én általában mind a háromra járok. Már megszoktam a rendszeres testmozgást. Már nem gyötör az izomláz. Nem mondom, hogy nem vagyok fáradt, de reggelre elmúlik.

K.J.: Időm és munkám függvényében igyekszem mind a heti 3 edzésen ott lenni, persze ez nem mindig adatik meg. Tapasztalatom szerint a heti egy-két edzés ugyan több a semminél, de a fejlődéshez szükség van a háromra. És nem a versenyzésről beszélek.

Milyenek az edzések?

B.M.: Az edzések igen változatosak, hiszen a taekwondo nem csak a küzdelemről szól. Meg kell tanulni a formagyakorlatokat is (ami Nekem az elején nagyon nehezen ment és sokat idegeskedtem, ha nem sikerült). Volt, hogy még sírtam is és megkérdeztem magamtól, hogy mit keresek én itt. Azóta, már könnyebben megy a tanulás és össze tudom hangolni a kezem és a lábam munkáját. Tudni kell az alapgyakorlatok helyes kivitelezését, a formai küzdelmet, a töréstechnikát és az önvédelmet is. Nem utolsó sorban, az elmélet is igen fontos.

Kéztechnika egy övvizsgán

B.S.: Az edzéseket jól bírom. Mostanra már megtanultam beosztani az erőmet. Meg hát a korom miatt nem is vagyok az a “Villám Vili”. Szerintem minden edzést ki lehet bírni. Persze az újonnan jötteknek más a véleménye. De aztán már nekik sem probléma a másfél óra.

K.J.: Az edzések változó intenzitásúak és változó felépítésűek, de engem mindig megizzasztanak. Ha éppen nem a futás, akkor az erőnléti része, vagy ha az nem tenné, akkor a lazítás. Pechemre nagyon merev vagyok, amíg mások pihennek spárgában, én terpeszben feszegetem a határaimat. Meglepő, de egy, csak kéztechnikákat gyakoroltató bázis edzést is lehet úgy tartani és végezni, hogy patakokban folyjon a víz az emberről.

Nehéz volt így felnőtt fejjel nekikezdeni egy úgy sportágnak és egy új csapatba beilleszkedni?

B.M.: Felnőtt fejjel sokkal nehezebben tanulja meg az ember az új dolgokat. Nekem legalábbis nagyon nehéz volt az elején. A beilleszkedés viszont, annál könnyebben ment. Igen kedvesen fogadtak a csapattársak. Türelmesek és segítőkészek voltak, nemcsak velem, hanem az utánam érkezőkkel is. Most én segítek az újaknak és figyelem a fejlődésüket, együtt örülünk a sikereknek.

B.S.: Mikor először lejöttem ide az UTE-ba edzeni furcsa volt, mert ha jól emlékszem, akkor csak fiatalabbak voltak nálam. Kicsit meg voltam ijedve. Inkább csak a lazító gyakorlatok voltak számomra nehezek az elején. Jókat röhögtem magamban azon, hogy vajon hogy nézhetek ki mondjuk egy gátülés vagy valami hasonló közben. Nem is akarom megtudni!

K.J.: Ez, mint annyi minden fejben dől el. Ha akarod, akkor csak az első lépés nehéz, vagyis átöltözni, onnan már minden megy a maga útján. Szerencsém volt, meglehetősen befogadó csapatban kezdtem, kezdtünk a lányommal. Persze eleinte volt némi távolságtartás, de miután rájöttek, hogy komolyan akarom csinálni és keményen is dolgozok, feloldódtak a maradék korlátok. A mostani egyesületem, az UTE meg kifejezetten amatőrbarát, itt minden kezdőt, újrakezdőt megbecsülnek, azonnal a „család” tagja lehet.

Mi az, ami megfogott a sportágban és mit jelent számodra a taekwondo és az UTE?

Változatos edzések

B.M.: Ami megfogott a klubban, azok a jó hangulatú edzések, a segítő társak és a végtelenül türelmes edzők. Ezáltal nagyon összetartó csapattá kovácsolódtunk. A sportágat nagyon megszerettem, de a futás és a súlyzózás is örök szerelmem marad. Imádok ide járni!
Az UTE csapata számomra a második családom. Megértésre és szeretetre találtam itt és figyelnek rám. Mikor leszidnak, akkor is csak a javamat akarják.

B.S.: A csapatban nagyon megszerettem az összetartást és a csapatszellemet. Senkit nem nevettek ki, mert mondjuk nem tud egyből spárgázni. Segítettek, magyarázták a dolgokat. Ez nagyon sokat számít egy új sportág elkezdésében.
Az UTE, mint csapat: mindent!
Ezt nem lehet máshogy megfogalmazni. Én annak idején úgy jöttem le, hogy ha nem tetszik vagy olyan a társaság, akkor nem is jövök. Ennek 5 éve! Azt hiszem ez mindent elmond. Nagyon jók az edzők, nagyon jó kis csapat jött össze.

K.J.: Ami egy szempillantás alatt megfogott, az a jó hangulat volt a fegyelem ellenére. A másik a taekwondo mozgásanyaga, a rúgások, azok villanásszerű gyorsasága, a küzdő taktikák és technikák. Mindez szemet gyönyörködtető látvány, de amikor elkezdtem, rájöttem, mennyi munka, kitartás, gyakorlás van mögötte. És persze az „út” is, hogy egyszer egy rúgkapáló kezdőből tudatosan küzdő, harcos fekete öves legyek. Na, de a fekete öv még várat magára egy kicsit. Tetszett, hogy full kontakt sport, de ennek ellenére biztonságos is, hiszen a küzdők alkar és lábvédőket, testprotektort, sisakot viselnek.
Egyesületünk, az UTE és a taekwondo számomra egy. Kihívást jelent minden alkalommal, ahol le kell győznöm a korlátaimat (hogy aztán majd az ellenfelemet is legyőzhessem), egy nagy lehetőséget, hogy baráti környezetben, baráti társaságban, de mindenki, még a kezdő óvodás felé is a tisztelet megadásával olyan sportot űzhessek, ami nem csak a testet, hanem a lelket, a szellemet is megedzi, bármennyire is elcsépelten hangzik ez. Mindig akad valaki, akire fel lehet nézni, és mindig akad valaki, akinek a fejlődését lehet segíteni. Itt nincs trágár beszéd, civakodás, veszekedés.

Változtatott valamit az életedben a taekwondo, illetve a rendszeres sportolás?

B.M.: A sport mindig is az életem volt és az is marad, ameddig mozogni tudok, addig csinálom. Most töltöttem be az 52. évemet és kiváló formában vagyok. Egészségi állapotom is jó, nem szoktam betegeskedni sem. Ha megmondom hány éves vagyok, el sem hiszik az emberek. Szerintem a sport és az egészséges életmód fiatalon tart. Változást inkább a jellememben jelentett, hiszen a taekwondo nagy önfegyelmet (ami nekem kevés volt) követel. Ezen a téren még mindig fejlődnöm kell, mint sok másban is.

Régen…

B.S.: Hogy mit változtatott az életemen a taekwondo? Sok mindent. De szó szerint. Tudok futni a busz után. Le tudok hajolni egy leesett tollért vagy cipőfűzőt bekötni. Ebben a korban ez nagy szó. Nem járok orvoshoz. Versenyt tudok futni a tizenévesekkel.

K.J.: A változásról nem engem, hanem a páromat kellene megkérdezni. Én örülök, hogy leszoktam a dohányzásról (igaz, egyszer visszaszoktam közben), hogy le tudok futni 8 km-t, amit utoljára 19 évesen a katonaság alatt tettem meg, hogy a súlyom is kordában tudom tartani, hogy a megszerzett tapasztalatomat másnak is átadhatom, és még sorolhatnám. Egészségesebbnek, fittebbnek érzem magam, bár biztosan lenne még hova fejlődni.

Mit kaptál a sporttól illetve a taekwondo-tól?

B.M.: A sporttól jó egészséget, állóképességet, küzdeni akarást, fegyelmet, rendszerességet, kitartást kaptam.

B.S.: A taekwondotól rengeteg barátot és ismerőst kaptam. Azonkívül segített, hogy jobban  megismerjem önmagam. Kitartás, szorgalom, másokon segíteni. Nem mintha az életben nem segítenék embertársaimon, de itt jólesik a másiknak, ha figyelnek rá.

Kiss József, aki bíráskodik a versenyeken

K.J.: Kitartást, küzdeni akarást, tiszteletet, felelősséget (hihetetlen, de 3 gyerek és tengerész múlt mellett is lehet ezt fokozni).

Kinek ajánlanád?

B.M.: Mindenkinek ajánlom. Mikor én elkezdem, azt hittem, hogy késő, de rájöttem, hogy sosem az! Nagyon sok mindent meg tudok csinálni, amiről azt hittem, sosem fog menni. Sok szülő is beállt edzeni, akik eddig csak a gyereküket hozták. Nagyon jól szokták érezni magukat.

B.S.: Ezt a sportot bárki elkezdheti. Ha csak abból indulok ki, hogy a lányom, aki már lassan húsz éves, ő is ezt csinálja. Egyszer egy pár éve mondtam neki, hogy jöjjön le velem. Nem volt ellenvetése, jött. Aztán maradt. De nem mi vagyunk az ún. “család”. Nagyon sokan először a gyereket hozzák le, aztán egy idő után maguk a szülők is beállnak. Vagy a szülő jön le edzeni, később hozza a gyereket is.
Néha azon szoktam mosolyogni, hogy az újak nem is tudják, hogy ki – kinek a gyereke. Mert mindenki mindenkivel beszél és együtt van. Egy átláthatatlan káosz. De nagyon jó!!!

K.J.: Kinek? Mindenkinek, akiben megvan az előbb említett 4 tulajdonság és egy érdekes, fizikailag, szellemileg egyaránt igénybe vevő, de elegáns sportot, harcművészetet szeretne tanulni, illetve foglalkozni vele.

Remélem e sorok elolvasása után már nem nagyon keresi senki a kifogásokat, hanem rögtön nekiáll megkeresni a számára ideális sportágat és egyből elindul, hogy megtalálja a megfelelő helyet, ahol elindulhat a változás útján.

Kiss Adrienne



Neked ajánljuk:

Napi Videó




Torna

Berki_Krisztian03_Torna_Eb_Kolozsvar_2017_sportmenz Berki Krisztián ezüst-, Dévai Boglárka bronzérmet szerzett az Eb-n

Továbbra is remekelnek a magyarok, újabb érmeket szereztek

Kovacs_Zsofia01_Torna_Eb_Kolozsvar_2017_sportmenz Kovács Zsófia sporttörténelmi ezüstérme

Sporttörténelmet írt Kovács Zsófia a tornászok

Torna_Eb_Kolozsvar_logo03_2017_sportmenz Kardos és Babos is előrébb lépett az Eb-n

Mindkét magyar tornász jól szerepelt a kolozsvári Európa-bajnokságon

Kovacs_Zsofia01_torna_sportmenu Öt magyar női finálé, Kovács Zsófia másodikként jutott a döntőbe összetettben

Szenzációs eredményt ért el Kovács Zsófia


Amerikai sportok

New_York_Giants Három fontos kérdés a Giants-nél

Szűk egy héten belül megkezdi 2017-es felkészülési programját a New York Giants.

ravens Milyen posztra válasszanak a Drafton a Baltimore Ravensnél?

A Baltimore Ravens öt évvel ezelőtt megnyerte a Super Bowl-t

cincinnati-bengals Milyen posztra válasszanak a Drafton a Cincinnati Bengalsnél?

Milyen posztra válasszanak a Drafton: Cincinnati Bengals

steelers_sportmenu Elhunyt a Steelers tulajdonosa

Gyászol az NFL: 84 éves korában elhunyt Dan Rooney,


Boksz

Balzsay_Karoly01_sportmenu Balzsay Károly: “Madárban bíznak, ő megteremtette, megteremti az egységet”

Mint ismer Erdei Zsolt lett a Magyar Ökölvívó Szakszövetség

Erdei Zsolt Erdei Zsolt: „Nem vagyok senki bábja!”

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) közgyűlése

Uj_elnokseg_Magyar_Okolvivo_Szakszovetseg_2017_sportmenu Új egyesületi tagokkal gazdagodott a MÖSZ

A szombaton megválasztott új MÖSZ elnökség rögtön a közgyűlés után

Csötönyi Sándor; Erdei Zsolt Erdei Zsolt lett a Magyar Ökölvívó Szakszövetség új elnöke

A MÖSZ közgyűlésén a 106 szavazásra jogosult közül


Compare hotel prices and find the best deal - www.hotelscombined.com

Cselgáncs

Joo_Abigel02_Judo_Eb2017_sportmenu Joó Abigél bronzérmet szerzett a varsói Európa-bajnokságon

A KSI SE 78 kilogrammos versenyzője, Joó Abigél is felállhatott

Ungvari_Miklos01_Judo_Eb2017_sportmenu Ungvári Miklós ötödik, Gercsák Szabina hetedik lett az Eb-n

A harminchat esztendős Ungvári Miklós Varsóban is hacban állt

Csernoviczki_Eva01_Judo_Eb2017_sportmenu Csernoviczki Éva bronzérmet szerzett a judo Eb-n

Egészen kivételes sorozatot vallhat a magáénak Csernoviczki Éva

Nagy_Andras01_M4_Sportreggeli_2017_sportmenu Nagy András: Két érem és két pontszerző helyezés a minimális cél a cselgáncs Eb-n

A szövetség vezetése bízik benne, hogy a magyar csapat



Téli sport

curling3_sportmenu Győzelem a finnek ellen a vegyespáros curling-vb-n

Győzelemmel folytatta szereplést a magyar kettős

Palancsa_Dorottya_Kiss_Zsolt01_Curling_vb2017_sportmenu Győzelem a brazilok ellen

Győzelemmel folytatta szereplést a magyar kettős

curling5_sportmenu Vereséggel kezdtek a magyarok a vegyespáros curling-vb-n

Vereséggel kezdték meg a szereplésüket a magyarok

Curling_vb2017_logo01_sportmenu Szombaton kezdődik az olimpiai kvalifikációs curling vb

Április 22. és 29. között a kanadai Lethbridge ad otthont


Ironman

Magyar_Triatlon_Szovetseg_logo2_sportmenu A Magyar Triatlon Szövetség szerint idén meg sem szerveték az Ironman 70.3 Budapestet

Két hét ámokfutás után kimerült a magyar triatlonéletet

703_Ironman_Budapest_logo1_sportmenu Idén nem lesz Ironman 70.3 verseny Budapesten

Idén nem rendezik meg az Ironman 70.3 Budapest

Magyar_Triatlon_Szovetseg_logo2_sportmenu A triatlonszövetség szerint alaptalanok az Ironman 70.3 szervezőjének vádjai

A Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) alaptalannak nevezte



StockPair